Református hagyományunk szerint az elnevezés általában nem tartalmaz mást, mint a település elnevezését és a református jellegre való utalást. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert ez is kifejezi azt a helyi autonómiát, ami az egyik legfontosabb olyan teológiai alapelvünk, amelynek közvetlen, gyakorlati megnyilatkozásai vannak. Egyházunk is természetesen szerves része a Délpesti Református Egyházmegyének, a Dunamelléki Református Egyházkerületünknek és a Magyarországi Református Egyháznak, s tovább a világ reformátussága nagy családjának és a világ keresztyén közösségének, de helyi autonómiát élvez és hordoz. Ez azt jelenti, hogy a református teológiai elvek és a Magyarországi Református Egyház törvényein belül maga dönt istentiszteleti helyéről, lelkipásztoráról, missziói és karitatív tevékenységének egy részéről s nem utolsó sorban a gyülekezetet érintő anyagi kérdésekről. Ehhez természetesen az szükséges és csak akkor valósul meg, ha a személyi és az anyagi forrásokat önmaga biztosítani képes és hajlandó. Az elnevezésünkben tehát nem csak a befogadó településre történik utalás, hanem mindarra a súlyos felelősségre és elkötelezettségre is, amelyre e fenti néhány sor utal.
