Az ICHTHÜSZ Közösség sosem szervezett csapatokat, de szívesen nyújt segítséget a csapatszervezéshez. A célkitűzését pedig a következő formákban igyekszik megvalósítani:
a.) kiadványokkal;
b.) lelki gyakorlatokkal/csendesnapokkal például Pünkösdhöz, a Reformáció ünnepéhez vagy a Nagyböjthöz kötötten;
c.) évi egy országos tanyázással;
d.) az MCSSZ vezetőségében, vezetőképzésében és pedagógiai munkájában való lehetséges részvétellel.
Tehát olyan forrásokat és programokat kínál, amely a protestáns cserkészek sajátos kegyességét és értékrendjét tudatosan fejleszti és megjeleníti a cserkészélet különböző területein. Ezzel nem akar mást, mint – a magyar protestáns cserkészek nevelésével, hitüknek mélyítésével – a magyar cserkészetet a Magyar Cserkészszövetségben gazdagítani.
A valamikori ICHTHÜSZ Közösség szellemiségét hordozó cserkészek továbbra is azt a hagyományt követik, hogy az ICHTHÜSZ kizárólag a Magyar Cserkészszövetség keretén belül van helye és szerepe.
Célkitűzésünket a következők motiválják:
a.) Világossá lett, hogy az 1920-ban megjelenő, ICHTHÜSZ életre hívó problémák posztkommunista/liberális/fundemantalista római katolikus változatai ellen ismét tenni kell valamit. Úgy éreztük, ha 1920-ban kellett az ICHTHÜSZ, már pedig kellett és éppen ez mentette meg a Magyar Cserkészszövetség egységét, akkor most is kell, az egységes magyar cserkészet érdekében.
b.) 1993-ban az MCSSZ akkori vezetősége ezzel a felfogással, ha nem is így fogalmazva, olyannyira egyetértett, hogy kifejezetten kérte az ICHTHÜSZ Közösség megszervezését. Természetesen akkor is, régen is és most is az ICHTHÜSZ-nek feladata a konzervatív, kizárólagos, s mint ilyen testvérietlen, sőt szektáriánus római ambíciókkal és megnyilatkozásokkal szembeni világos és szeretetteljes krisztusi bizonyságtétel.
c.) Motivációként említhetjük egyébként azt a tényt is, hogy cserkészkörökben és protestáns egyházi körökben egyértelmű igény merült föl a sajátos értékek kultiválására mind a hitvallásosság, mind a hitgyakorlat szempontjából.